Előrebocsátom, hogy nem vagyok kommunikációs szakember.

Valahogy azonban úgy alakult az életem, hogy igényem és érzékem is megvolt mindig az egyszerű és bárki számára érthető kommunikációhoz témától függetlenül.

Szakembernyelv

Ezért rendkívüli módon tud bosszantani, amikor egy szakember a szakmájáról egy nem szakemberrel képtelen úgy beszélni, hogy a nem szakember meg is értse, amit mond.

Bankos koromban kifejezettem nem szerettem azokat a szakmai eseményeket, amelyeken döntő többségben bankosok vettek részt, mert képtelenek voltak a munkájukkal kapcsolatban emberi nyelven kommunikálni. Röpködtek az idegen szavak, szakkifejezések, mintha egy másik országban lettünk volna. Nem éreztem jól magam.

Persze tisztában voltam miről beszélnek, csak ugyanazt én egyszerűbben és közérthetőbben fogalmaztam meg.

Sosem értettem, hogyha valamit el lehet úgy is mondani, hogy bárki megértse, miért kell úgy fogalmazni, hogy csak nagyon kevesen értsék? Ettől többnek, okosabbnak tűnik, aki mondja?

Ez nemcsak bankos körökben van így.

KPI, integritás, kohézió, HUB, risk management, transzdiszciplináris, transzformáció és még sorolhatnám sokáig.

Mind olyan kifejezés, amelyekkel tele vannak a menedzsment szakkönyvek, előadások, szakértői beszélgetések.

Sőt, majdnem az internettel egyidősek azok a bullshit generátorok, amelyek hasonló szavakból kreálnak random mondatokat, amik marha jól hangzanak, de semmi értelmük nincs.

Érdemes megnézni, mert jókat lehet szórakozni rajtuk. Csak írd be a Google-be, hogy bullshit generátor és menj rá az első találatra! 😊

Magyar-magyar fordítás

Ezzel még önmagában nem lenne gond, hiszen minden szakmának megvan a maga (belső) nyelvezete. Viszont, ha azt szeretnénk, hogy ezt az is megértse, aki felé kommunikálunk, akkor célszerű lenne az ő nyelvére lefordítani.

Ellenkező esetben egy dolgot fogunk elérni, de azt nagyon hatékonyan: elijesztjük őt.

A közlő fél felelőssége

Ezt látom, amikor olyan nagyobb szervezetek próbálnak nyitni a vállalkozások, azon belül is a kkv-k felé, mint például egyetemek, önkormányzatok, kamarák.

Kiváló a kezdeményezés, jó az ötlet és igény is volna rá, de egyszerűen nem tudják megfogalmazni úgy a mondanivalójukat, hogy azt a kkv-k megértsék.

Röpködnek az akadémikus szakzsargonok, megfogalmazások, körmönfont, nyakatekert mondatok, amikből a másik oldal általában egy kukkot sem ért. Pedig elvileg neki szólna. Nagyjából úgy néznek az ilyen “nekik szóló” szövegekre, mint a fenti képen az úr.

Persze a kezdeményezők oldalán ez hogyan csapódik le? Mi nyitottunk a vállalkozások felé, de kicsi volt az érdeklődés. Hát persze, ha nem értik…

Egy kommunikációs tréningen tanultam, hogy ha nem megy át két fél között az információ megfelelően, akkor azért mindig a közlő fél a hibás.

A hiba az Ön készülékében (is) van

Kisvállalkozások is gyakran beleesnek abba a hibába, hogy azt feltételezik, az ügyfeleik is értenek ahhoz a szakmához, amiben tőlük kérik a segítségüket.

Honlapon, hirdetésben, személyes kommunikációban úgy kezelik az ügyfelet, mint egy szakmabelit, és elvárják, hogy megértsenek egy szakmai szöveget. Aztán meg csodálkoznak, hogy mit nem értenek rajta, amikor világosan le van írva vagy elmondtak mindent.

Az ügyfelek nem szakemberek,  problémáik vannak, amikre megoldásokat keresnek.

Nem az érdekli, hogy hova hostoljuk az email szervert és milyen email aliasokat használunk.

Neki az a gondja, hogy a levelei szerteszét vannak, névre szóló céges emailcíme van, amire boldog, boldogtalan írogat. Egyszerűsíteni szeretné az életét és tehermentesíteni magát az emailáradattól.

Az én ügyfeleim sem azzal keresnek meg, hogy kellene egy jó kis SWOT analízis, vizsgáljuk meg a KPI-okat vagy fókuszáljunk az alapértékeken alapuló dolgozói értékelésre.

Elakadásaik vannak. Úsznak a napi feladatokban, a nem tisztázott felelősségi körök miatt konfliktusok, problémák, hibák nehezítik a napjaikat, amik ügyfélvesztéshez vezetnek, vagy egész egyszerűen nincs idejük önmagukra, a családjukra, mert a vállalkozásuk rabjai.

Ismerd az ügyfeleid problémáit!

Aki ismeri az ügyfeleit, ismeri a kihívásaikat, tud ezekre megoldásokat javasolni és a mondandóját is így fogalmazza meg, az nyer.

Aki úgy tud a saját szakmájáról beszélni, hogy a hozzá nem értő is megértse, miről van szó, az egyrészt bizonyítja, hogy valóban ért hozzá, másrész bizalmat épít a másik félben azzal, hogy az ő nyelvén beszél.

A bizalom pedig döntő tényező lehet egy versenytárssal szemben az ártól függetlenül is.

Kedves vállalkozó társaim! Mielőtt az ügyfeleitekkel beszéltek gondoljatok bele milyen az, amikor a könyvelőtök, az informatikusotok, a bankosotok beszél veletek és a felét nem értitek annak, amit mond!

Jó érzés? Az ügyfeleitek is pont így éreznek, amikor Ti hasonlóképpen kommunikáltok velük. Vegyétek a fáradtságot, rakjátok félre a szakmai büszkeséget, „ereszkedjetek le” az ő szintjükre és beszéljetek úgy, hogy azt meg is értsék!

Ami pedig még fontosabb: az ügyfél problémáira fókuszáljatok és arra, hogyan fogja megoldani a Ti szolgáltatásotok/terméketek azokat!