A minap beszélgettem egy fiatal vállalkozóval, aki feltette nekem a kérdést:

„Gábor, miért van az, hogy én a mikrovállalkozásomban szétszakadok a munkától és semmi másra nincs időm, míg vannak a környezetemben nálam szemmel láthatóan sikeresebb vállalkozók, akik ráadásul nem egy, hanem több bizniszt is futtatnak párhuzamosan, és még magukra, a családjukra is marad idejük?

Mit nem csinálok jól? Mit csinálnak ők másképp?”

Rendkívül örültem a kérdésnek, mert a lehető legjobban állt hozzá az aktuális kihívásához. Nem a külső körülményeket okolta és hárította el magáról a felelősséget, hanem egyből azzal kezdte, hogy neki mit kellene másképp csinálnia, miben kellene fejlődnie, változtatnia ahhoz, hogy jobb, könnyebb, számára élvezhetőbb legyen a biznisz.

Azon túl, hogy a múlt heti blogbejegyzésem fő mondanivalóját ismertettem neki, eszembe jutott Thomas Edison címben szereplő mondása:

„Attól még, hogy valakinek sok a dolga, nem biztos, hogy igazi munkát végez.”

Igazi munka

Edison gondolatát azért a helyén kell kezelni. Nyilván az is igazi munkát végez a vállalkozásában folyamatosan, akinek semmi másra nincs ideje, de messze nem biztos, hogy minden feladat, amit végez, azt neki kellene elvégeznie.

Másképp fogalmazva, például cégvezetőként adminisztratív feladatokkal tölteni az időt, nem igazán tartozik az igazi munkavégzés közé.

Nagyon sok ügyfelemnél és vállalkozó ismerősömnél látom, hogy cégvezetőként rengeteg olyan feladatot végeznek még mindig ők, amit már régen delegálni vagy kiszervezni kellett volna.

Minden cégvezető utálja az adminisztrációt, mégis nagyon sok esetben nem adják ki a kezükből.

Miért?

Nem ritkán az ego áll a háttérben. Az a furcsa tévképzet, hogy ők mindent tudnak, és mindent a legjobban tudnak. Bárki más, akinek kiadnák a feladatokat, biztosan nem végezné el olyan színvonalon, mint ők.

Ezzel a hozzáállással is el lehet jutni valameddig, de az sem neki, sem a családjának, sem a munkatársainak nem fog sok örömet okozni.

Sokkal jobb a helyzet azoknál, akik tudják, hogy nem jó az úgy, ahogy most van, de nem tudják, hogyan szabadulhatnának meg a nem kívánt feladatoktól. Sőt, néha még azt sem tudják, hogy milyen feladatoktól is kellene megszabadulniuk.

Olyannal is találkoztam már, aki valószínűleg régről (neveltetés, szülők) hozott minták alapján úgy érezte, hogy amíg ő képes elvégezni valamit, addig nem adja ki, mert az lustaságnak minősülne. A büszkeségén esne csorba, ha ilyen feladatot adna ki a kezéből.

Van, hogy a pénzzel kapcsolatos nézetei akadályozzák meg a kiszervezést/delegálást.

„Annyiért inkább megcsinálom én.”

„Nem tehetem meg, hogy fizessek valakinek azért, hogy elvégezze ezt vagy azt.”

Akármi is a kiváltó ok, az biztos, hogy amíg nem változtat a hozzáállásán, nézetein, nem fog javulni a helyzet.

Tárhely problémák

Hiába van csak kevés olyan feladat, amit amúgy nem neki kellene elvégeznie, de belefér az idejébe. Nem az elvégzése kerül feltétlenül sokba, hanem az észben tartása. Folyamatosan foglalja a „tárhelyet” a fejében, és nem hagy helyet a cégvezetői szemszögből elengedhetetlen tevékenységeknek, gondolatoknak, mint például a pénztermelő tevékenységek és a cég folyamatos fejlesztése.

Én két éve kiszerveztem az adminisztrációmat. Nem azért, mert derogál elvégezni, meg nem azért, mert nem lenne rá időm. Hanem azért, hogy teljes mértékben arra tudjak koncentrálni, ami előre viszi a vállalkozásomat.

Megoldás

Javaslom, hogy nézd át a vállalkozásodban általad elvégzett tevékenységek listáját! Osztályozd őket aszerint, hogy melyik járul hozzá közvetlenül rövid (pénztermelő tevékenységek) vagy hosszú távon (cégfejlesztés, önmagad, kollegák fejlesztése, stratégia) a vállalkozásod jövőjéhez!

Törekedj arra, hogy ezekkel foglalkozz és nézd meg, hogyan tudnál minden mást delegálni vagy kiszervezni!

Egyik ügyfelemmel esett meg a következő sztori.

Felvett egy fiatal, lendületes és meglehetősen karakán munkatársat. Kezdetben jónak is tűnt.
Azonban idővel azt vette észre, hogy a fenti, új munkaerővel együtt dolgozó régi kollega teljesítménye elkezdett romlani.

Szerencsére még idejében észlelte a jeleket, amelyek azt sejtették számára, hogy bizony nem a régi kollegával van a gond, hanem a jónak látszó újjal, akiről kiderült, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Hosszas vívódás után megvált a nemrég felvett munkatárstól és láss csodát, a régi kollega kivirágzott, és ismét jó teljesítményt nyújtott.

Szerencséje volt, hogy egyrészt idejében észlelte a problémát, ami annak is köszönhető, hogy 10 fő alatti létszámú a cég. Másrészt abban is szerencséje volt, hogy az új munkatárssal „elnyomott” régi kollega személyiségtípusából adódóan nem hirtelen haragú típus, és nem dönt egyik pillanatról a másikra.

Azonban nem mindenki ilyen szerencsés. Sokszor fordul elő, hogy egy megfelelőnek látszó emberről mire kiderül, hogy mégsem az, addigra már komoly károkat okozott a szervezetben.

Rombolja a csapategységet, felesleges felszültségeket teremt, és nem ritkán megfelelő emberek távoznak a cégtől miatta.

Éppen Ray Dalio – Elvek című könyvét olvasom, amit egyébként erősen ajánlok mindenki figyelmébe. A könyvben ismertetett sok elv egyike a következőkeppen hangzik:

„Bármit is akarsz elérni a siker kulcsa az, hogy céljaidat támogatandó a megfelelő embereket helyezd a megfelelő pozíciókba.”

Jim Collins és csapata is hasonló következtetésre jutott a 30 éves időszakot átölelő és több mint 1400 Fortune 500-as céget magában foglaló kutatása során, amelynek eredményeit a Jóból kiváló című könyvében ismerteti.

Collinsék kutatásai szerint a kiváló cégek vezetői mindig azzal kezdték a munkát, hogy a nem megfelelő embereket leszállították a buszról, és felvették a megfelelőket, mert a megfelelő emberekkel sokkal könnyebb haladni.

Mitől megfelelő egy ember? 

Röviden: A hozzáállása alapján.

Kicsit bővebben: Nem véletlenül foglalkozom munkám során az ügyfeleim alapértékeivel. Kidolgozzuk, hogy melyek az ő alapértékeik. Rendkívül fontos meghatározni őket és leírni, ismertetni, sulykolni a munkatársakban.

Az alapértékek határozzák meg a cégkultúrát, és hogy milyen emberek dolgoznak a cégben. Ha sikerül jó (értsd: valóban a cégre jellemző) értékeket megfogalmazni, akkor azok segítik a cégvezetést megállapítani, hogy valóban a megfelelő emberekkel vették-e magukat körbe vagy sem.

A neked megfelelő emberekkel könnyebb dolgozni, energiával tölt fel, ha közöttük vagy.

A nem megfelelőek azonban leszívják az energiádat, nehezen tudsz velük haladni, folyamatos stresszforrások számodra.

Ez nem azt jelenti, hogy neked nem megfelelő emberek egyébként rossz emberek lennének, és szándékosan ártani akarnak neked vagy vállalkozásodnak.

Nem. Csak az általad és a vállalkozásod által képviselt értékekkel nincsenek összhangban, ezért viselkedésükkel, cselekedeteikkel folyamatosan rombolják azt, amit Te fel akarsz építeni.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megfelelő emberek nem egyenlőek azokkal, akikkel pontosan megegyezik a véleményetek és mindig pontosan azt gondolják, amit Te.

A megfelelőség hasonló értékrenden alapul. Ettől még lehet bizonyos kérdésekben ellentétes véleményetek. Sőt, kell is, hiszen ezek józan, elfogulatlan megvitatása visz Téged, őket és a vállalkozásodat is előbbre.

Vess számot az alapértékeidről, és ezek alapján vedd körbe magad a megfelelő emberekkel!