A hónap könyve – 2021. január

A hónap könyve – 2021. január

Megrögzött önfejlesztő vagyok, de ez az információ legfeljebb azoknak új, akik most, ezzel a mondattal kezdik a gondolataimmal való ismerkedést. 😊

Az önfejlesztésre fordított időm jelentős részét olvasással töltöm. Nem olvasok gyorsan, átlagosan két könyv a havi adagom.

Időnként szoktam is ajánlani könyveket a blogcikkekben (ahogy legutóbb is tettem), vagy csak hivatkozok rájuk. Most azonban úgy döntöttem, hogy mostantól minden hónap végén írok egy könyvajánlót a legfrissebb olvasási élményeimből.

Célom kettős. Egyrész ezzel is szeretném felhívni a figyelmet az önfejlesztés fontosságára. Másrészt, ha már felhívom rá a figyelmet, akkor célszerű lenne ajánlani is hozzá megfelelő tartalmat.

Természetesen kizárólag önfejlesztő, illetve valamilyen biznisszel kapcsolatos témájú könyveket fogok bemutatni.

Az aktuális merítés

Az utolsó két könyv, amivel végeztem:

Brian Windhorst – A LeBron-vállalat

Alexander Osterwalder & Yves Pigneur – Business Model Generation

Utóbbi egy kifejezetten szakkönyv, ami az itt letölthető, általam is használt Üzleti Modell Vászon elméleti hátterét ismerteti rengeteg esettanulmánnyal és gyakorlati példával.

Nem nehéz olvasmány, de azért elköteleződést igényel a téma iránt. 😊 Ráadásul magyar nyelven nem jelent meg, úgyhogy angol nyelvtudást igényel a feldolgozása.

A másik könyv, és ez a mai, hagyományteremtő első rész fő témája, nem önfejlesztő könyv.

Aki otthonosan mozog az amerikai profi kosárlabda bajnokság, közismertebb nevén az NBA világában, annak mind a szerző, mind a főszereplő neve ismerősen csenghet.

Brian Windhorst az ESPN sportcsatornának dolgozó NBA szakújságíró, míg LeBron Jamest talán azoknak sem kell bemutatni, akik nem követik a kosárlabda mindennapjait.

A könyv se nem önfejlesztő, se nem szakkönyv, igazából „csak” egy könnyen olvasható történetmesélés. És a „csak” itt valóban erősen idézőjeles, mivel a történetmesélés üzleti sztorikról szól komoly mondanivalókkal.

A szerző célja bemutatni, hogy egy tinédzser kora óta sztárként kezelt, azóta óriási médiafigyelem közepette élő, folyamatosan a legmagasabb szinten teljesítő sportoló, akiről már évek óta vitatkoznak a sportág szakértői és laikusai, hogy ő-e minden idők legjobbja vagy Michael Jordan, hogyan volt képes a rendkívüli sportkarrierje mellett egy olyan üzleti birodalmat kiépíteni, ami még úgy is megsüvegelendő lenne, ha csak ezzel foglalkozna.

A teljesség igénye nélkül: a jelenleg 36 éves és még javában aktív játékos, James üzleti birodalmában van médiacég, étteremlánc, filmes cég, sportügynökség, egészségiparban utazó vállalkozás.

Alapítványán keresztül társadalmi szerepvállalása is példaértékű, elég csak a szülővárosában alapított I Promise Schoolra gondolni.

Ugyan a középpontban James van mint az ismert sztár, de a történet nemcsak róla szól, hanem arról a szűk baráti körről, akikkel együtt építette fel birodalmát.

Az egyszerű történetmesélésből azonban igen komoly üzleti tanulságok olvashatók ki, melyekből minden vállalkozó tanulhat.

1. Legyen kristálytiszta víziód!

Könnyen gondolhatja azt bárki, hogy egy profi sportoló, aki a klubjától és a szponzoroktól éves szinten több tízmillió dollárt kap újonc kora óta, könnyen épít fel üzleti birodalmat.

James esetében azonban nem a pénz volt előbb, hanem az a kristálytiszta vízió, ami már akkor megvolt az ő és a legszűkebb baráti köre fejében, amikor még suhanc tinédzserként koptatták a középiskola padjait. Pontosan tisztában voltak vele, hogy mit akarnak felépíteni és hogyan akarják azt megtenni.

Ez a vízió abban is segítette őket, hogy nem vakították el a hirtelen jött dollármilliók, és herdálták el, mint oly sok hasonló sportoló.

2. Legyél alázatos!

Azzal is tisztában voltak, hogy a pénz önmagában nem elég. Tanulni kell a bizniszt és ezt alázattal kell tenni. Éveket áldoztak rá, hogy az üzleti élet egyes területeiről minél többet megtudjanak, megtanuljanak.

3. Törekedj a win-win-win üzletekre!

Jamesék célja a kezdetektől fogva az volt, hogy csak olyan üzletbe fogjanak bele, amellyel mindkét vagy adott esetben mind három fél (a két üzleti partner és a vevő) nyer. Sohasem kizárólag a saját érdeküket tartják szem előtt.

4. Törekedj a hosszú távú üzleti kapcsolatokra!

Szintén fontos üzletépítési elv számukra, hogy mindig hosszú távon gondolkodnak. Nem érdekli őket az azonnali nagy pénz, ha az nem eredményez hosszú távon fenntartható üzleti kapcsolatot.

5. Networking, networking, networking!

A könyvben bemutatott üzleti birodalom kiépülésének egyik kulcseleme a folyamatos kapcsolatépítés. BNI tagként pontosan tisztában vagyok ennek fontosságával és mondhatjuk, hogy a mikéntjében sem vagyok már kezdő (azért profi sem).

Azonban a könyv olvasása közben sokszor csak kapkodtam a fejemet, hogy milyen iszonyúan tudatos networking munkát végeztek a főszereplők, és hogyan bővítették folyamatosan az üzleti kapcsolataikat. Eszméletlen.

6. Társadalmi felelősségvállalás

A korábban említett iskolaalapítás csak egy a rengeteg jótékony célú kezdeményezés közül. Családok, iskolák, civil szervezetek támogatása, hátrányos helyzetű tehetségek felkarolása mind-mind része a sztorinak. Jamesék mindig kiemelt hangsúly fektetnek rá, hogy adjanak abból, ami nekik megadatott (még ha nem is a szél fújta össze).

Valószínűleg még ki lehetne emelni további tanításokat a könyvből, de bennem ezek ragadtak meg legjobban.

Jó szívvel ajánlom. Minden vállalkozónak tanulságos olvasmány.

„Attól még, hogy valakinek sok a dolga, nem biztos, hogy igazi munkát végez.” – Thomas Edison

„Attól még, hogy valakinek sok a dolga, nem biztos, hogy igazi munkát végez.” – Thomas Edison

A minap beszélgettem egy fiatal vállalkozóval, aki feltette nekem a kérdést:

„Gábor, miért van az, hogy én a mikrovállalkozásomban szétszakadok a munkától és semmi másra nincs időm, míg vannak a környezetemben nálam szemmel láthatóan sikeresebb vállalkozók, akik ráadásul nem egy, hanem több bizniszt is futtatnak párhuzamosan, és még magukra, a családjukra is marad idejük?

Mit nem csinálok jól? Mit csinálnak ők másképp?”

Rendkívül örültem a kérdésnek, mert a lehető legjobban állt hozzá az aktuális kihívásához. Nem a külső körülményeket okolta és hárította el magáról a felelősséget, hanem egyből azzal kezdte, hogy neki mit kellene másképp csinálnia, miben kellene fejlődnie, változtatnia ahhoz, hogy jobb, könnyebb, számára élvezhetőbb legyen a biznisz.

Azon túl, hogy a múlt heti blogbejegyzésem fő mondanivalóját ismertettem neki, eszembe jutott Thomas Edison címben szereplő mondása:

„Attól még, hogy valakinek sok a dolga, nem biztos, hogy igazi munkát végez.

Igazi munka

Edison gondolatát azért a helyén kell kezelni. Nyilván az is igazi munkát végez a vállalkozásában folyamatosan, akinek semmi másra nincs ideje, de messze nem biztos, hogy minden feladat, amit végez, azt neki kellene elvégeznie.

Másképp fogalmazva, például cégvezetőként adminisztratív feladatokkal tölteni az időt, nem igazán tartozik az igazi munkavégzés közé.

Nagyon sok ügyfelemnél és vállalkozó ismerősömnél látom, hogy cégvezetőként rengeteg olyan feladatot végeznek még mindig ők, amit már régen delegálni vagy kiszervezni kellett volna.

Minden cégvezető utálja az adminisztrációt, mégis nagyon sok esetben nem adják ki a kezükből.

Miért?

Nem ritkán az ego áll a háttérben. Az a furcsa tévképzet, hogy ők mindent tudnak, és mindent a legjobban tudnak. Bárki más, akinek kiadnák a feladatokat, biztosan nem végezné el olyan színvonalon, mint ők.

Ezzel a hozzáállással is el lehet jutni valameddig, de az sem neki, sem a családjának, sem a munkatársainak nem fog sok örömet okozni.

Sokkal jobb a helyzet azoknál, akik tudják, hogy nem jó az úgy, ahogy most van, de . Sőt, nénem tudják, hogyan szabadulhatnának meg a nem kívánt feladatoktólha még azt sem tudják, hogy milyen feladatoktól is kellene megszabadulniuk.

Olyannal is találkoztam már, aki valószínűleg régről (neveltetés, szülők) hozott minták alapján úgy érezte, hogy amíg ő képes elvégezni valamit, addig nem adja ki, mert az lustaságnak minősülne. A büszkeségén esne csorba, ha ilyen feladatot adna ki a kezéből.

Van, hogy a pénzzel kapcsolatos nézetei akadályozzák meg a kiszervezést/delegálást.

„Annyiért inkább megcsinálom én.”

„Nem tehetem meg, hogy fizessek valakinek azért, hogy elvégezze ezt vagy azt.”

Akármi is a kiváltó ok, az biztos, hogy amíg nem változtat a hozzáállásán, nézetein, nem fog javulni a helyzet.

Tárhely problémák

Hiába van csak kevés olyan feladat, amit amúgy nem neki kellene elvégeznie, de belefér az idejébe. Nem az elvégzése kerül feltétlenül sokba, hanem az észben tartása. Folyamatosan foglalja a „tárhelyet” a fejében, és nem hagy helyet a cégvezetői szemszögből elengedhetetlen tevékenységeknek, gondolatoknak, mint például a pénztermelő tevékenységek és a cég folyamatos fejlesztése.

Én két éve kiszerveztem az adminisztrációmat. Nem azért, mert derogál elvégezni, meg nem azért, mert nem lenne rá időm. Hanem azért, hogy teljes mértékben arra tudjak koncentrálni, ami előre viszi a vállalkozásomat.

Megoldás

Javaslom, hogy nézd át a vállalkozásodban általad elvégzett tevékenységek listáját! Osztályozd őket aszerint, hogy melyik járul hozzá közvetlenül rövid (pénztermelő tevékenységek) vagy hosszú távon (cégfejlesztés, önmagad, kollegák fejlesztése, stratégia) a vállalkozásod jövőjéhez!

Törekedj arra, hogy ezekkel foglalkozz és nézd meg, hogyan tudnál minden mást delegálni vagy kiszervezni!

Megfelelő emberek

Megfelelő emberek

Egyik ügyfelemmel esett meg a következő sztori.

Felvett egy fiatal, lendületes és meglehetősen karakán munkatársat. Kezdetben jónak is tűnt.
Azonban idővel azt vette észre, hogy a fenti, új munkaerővel együtt dolgozó régi kollega teljesítménye elkezdett romlani.

Szerencsére még idejében észlelte a jeleket, amelyek azt sejtették számára, hogy bizony nem a régi kollegával van a gond, hanem a jónak látszó újjal, akiről kiderült, hogy nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Hosszas vívódás után megvált a nemrég felvett munkatárstól és láss csodát, a régi kollega kivirágzott, és ismét jó teljesítményt nyújtott.

Szerencséje volt, hogy egyrészt idejében észlelte a problémát, ami annak is köszönhető, hogy 10 fő alatti létszámú a cég. Másrészt abban is szerencséje volt, hogy az új munkatárssal „elnyomott” régi kollega személyiségtípusából adódóan nem hirtelen haragú típus, és nem dönt egyik pillanatról a másikra.

Azonban nem mindenki ilyen szerencsés. Sokszor fordul elő, hogy egy megfelelőnek látszó emberről mire kiderül, hogy mégsem az, addigra már komoly károkat okozott a szervezetben.

Rombolja a csapategységet, felesleges felszültségeket teremt, és nem ritkán megfelelő emberek távoznak a cégtől miatta.

Éppen Ray Dalio – Elvek című könyvét olvasom, amit egyébként erősen ajánlok mindenki figyelmébe. A könyvben ismertetett sok elv egyike a következőkeppen hangzik:

„Bármit is akarsz elérni a siker kulcsa az, hogy céljaidat támogatandó a megfelelő embereket helyezd a megfelelő pozíciókba.”

Jim Collins és csapata is hasonló következtetésre jutott a 30 éves időszakot átölelő és több mint 1400 Fortune 500-as céget magában foglaló kutatása során, amelynek eredményeit a Jóból kiváló című könyvében ismerteti.

Collinsék kutatásai szerint a kiváló cégek vezetői mindig azzal kezdték a munkát, hogy a nem megfelelő embereket leszállították a buszról, és felvették a megfelelőket, mert a megfelelő emberekkel sokkal könnyebb haladni.

Mitől megfelelő egy ember? 

Röviden: A hozzáállása alapján.

Kicsit bővebben: Nem véletlenül foglalkozom munkám során az ügyfeleim alapértékeivel. Kidolgozzuk, hogy melyek az ő alapértékeik. Rendkívül fontos meghatározni őket és leírni, ismertetni, sulykolni a munkatársakban.

Az alapértékek határozzák meg a cégkultúrát, és hogy milyen emberek dolgoznak a cégben. Ha sikerül jó (értsd: valóban a cégre jellemző) értékeket megfogalmazni, akkor azok segítik a cégvezetést megállapítani, hogy valóban a megfelelő emberekkel vették-e magukat körbe vagy sem.

A neked megfelelő emberekkel könnyebb dolgozni, energiával tölt fel, ha közöttük vagy.

A nem megfelelőek azonban leszívják az energiádat, nehezen tudsz velük haladni, folyamatos stresszforrások számodra.

Ez nem azt jelenti, hogy neked nem megfelelő emberek egyébként rossz emberek lennének, és szándékosan ártani akarnak neked vagy vállalkozásodnak.

Nem. Csak az általad és a vállalkozásod által képviselt értékekkel nincsenek összhangban, ezért viselkedésükkel, cselekedeteikkel folyamatosan rombolják azt, amit Te fel akarsz építeni.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megfelelő emberek nem egyenlőek azokkal, akikkel pontosan megegyezik a véleményetek és mindig pontosan azt gondolják, amit Te.

A megfelelőség hasonló értékrenden alapul. Ettől még lehet bizonyos kérdésekben ellentétes véleményetek. Sőt, kell is, hiszen ezek józan, elfogulatlan megvitatása visz Téged, őket és a vállalkozásodat is előbbre.

Vess számot az alapértékeidről, és ezek alapján vedd körbe magad a megfelelő emberekkel!