Érezted-e már úgy, hogy nem vagy elég jó cégvezető? Szeretsz kitalálni, létrehozni új dolgokat, de a működtetésük már nem az erősséged. Vagy esetleg pont fordítva? Ha van egy kész rendszer, akkor azt Te tökéletesen üzemelteted, de nehezedre esik stratégiával, jövőképpel foglalkozni.

Nyugodj meg, minden rendben van veled. A cégtulajdonosok jelentős része így érez, de ez teljesen normális.

Miért van ez így? Azért, mert vállalkozóként eleve három, egymástól eltérő szerepben vagy nap, mint nap.

A szakember

Az egyik szerep a szakember. Kevés kivételtől eltekintve a legtöbb vállalkozás az alapító szakértelmére épül. Az alapító ért valamihez, valamilyen szakterületen profi, és eköré húzza fel a vállalkozását. Villanyszerelő, orvos, online marketinges, kereskedő, programozó, bármi. A szakember érthető módon a szakmájának él. Minden apró részletét ismeri és igyekszik is kézben tartani és látni a folyamatok minden részletét.

Ahogy a vállalkozás növekszik és egyre több munkatársad lesz, úgy kellene a szakember szerepednek egyre inkább a háttérbe szorulnia, hogy teret adjon a másik két szerepednek.

A menedzser

Ebből az egyik a menedzser, vagy más néven integrátor. Ő az operatív vezetője a cégnek, aki összefogja a különböző területeket, irányítja a napi munkát, allokálja az erőforrásokat, menedzseli a folyamatokat és foglalkozik az emberekkel. Betartja az üzleti tervet (ha van) és ő a legfelsőbb döntéshozó operatív kérdésekben. Betartja és betartatja a szabályokat, a költségvetést. Ő a realitások embere.

A vízionárius

Van azonban egy másik vezetői szereped is, akit vízionáriusnak hívnak. Ő a klasszikus vállalkozó, aki kreatív, folyamatosan ötletel. Egy héten van 20 ötlete, amiből 19 kuka, de az az 1 viszi tovább a céget egy következő szintre. Ő foglalkozik a stratégiával, a jövőképpel, belőle indulnak ki az alapértékek.

Érdekellentétek

Érthető módon e három szerepnek az érdekei és igényei sokszor ellentmondanak egymásnak, ami feszültséget, frusztrációk okoz benned.

A szakember szeretne szakember maradni, mindent látni, mindent kézben tartani, kontrollálni, hogy szakmailag a lehető legtökéletesebb legyen az eredmény. A legveszélyesebb az, amikor úgy gondolja, vagy ténylegesen is ő a legjobb szakember a cégben.

Nagyon sok vállalkozás ezért marad kicsi még annak ellenére is, hogy a piaci kereslet bőven lehetővé tenné a növekedést. Az alapító nem képes kilépni a szakember szerepéből, elfogadni azt, hogy más is képes megcsinálni a szakmai feladatokat.

Ezért szokták mondani, hogy olyan bizniszt kell választani, amihez nem értesz, mert akkor nem akarsz mindenbe beleszólni.

A menedzser imád szervezni, irányítani, excel táblákat és kimutatásokat elemezni. Fillérre pontosan figyeli a pénzügyeket és a legkisebb kockázatot is igyekszik elkerülni. Megbeszéléseket tart, hogy képben legyen. Ő a stabil pont, akihez fordulni tudnak a munkatársak.

Ezzel szemben a vízionárius sokkal lazább. Őt kevésbé érdeklik a szabályok, rugalmasan kezeli őket. Csapong és ötletel, időnként komoly kockázatnak kitéve a vállalkozást. Ő nem szereti a szervezést, a napi operatív munkát. Utál kimutatásokat böngészni, meg rendszerekben, táblázatokban adminisztrálni. Ő a nagy ügyfelekkel, nagy partnerekkel építi a kapcsolatokat. Ő az a típus, aki egy megbeszélésen mond valamit, majd elviharzik és kb. 10 perc múlva a kocsiból telefonálva már egy teljesen másik dolgot kér, mint amit megbeszéltek. Ő nem tud az a stabil pont lenni a vállalkozásban, akire a munkatársaknak szüksége van.

Nem egyedi eset

A vállalkozásod evolúciójában az első lépcsőfok, amikor a szakembert elengeded, vagy legalább háttérbe helyezed, mert a fejlődéshez szükség van a menedzserre és a vízionáriusra. Azonban az emberek csak kis százalékának adatik meg, hogy mindkét szerepben komfortosan érzik magukat.

A többség vagy az egyikben erős, vagy a másikban. Aki inkább menedzser beállítottságú, annak nehezére esik az ötletelés, a stratégiával, jövőképpel való foglalkozás. A vízionárius beállítottságúak pedig szeretnek kitalálni és létrehozni dolgokat, az rutinszerű üzemeltetés azonban már untatja őket.

A vállalkozások alapítói jellemzően vízionárius típusok, így jó eséllyel Te is az vagy. Én is.

Ha néha megfordul a fejedben a gondolat, hogy nem vagy elég jó vezető, akkor jussanak eszedbe a szerepeid.

Nem veled van a gond, csak fel kell ismerni milyen helyzetben vagy és éppen melyik szereped beszél belőled. Azt is fel kell ismerni, hogy mikor melyik szerepről kellene lemondanod és átadni másnak.

Tudd, mit kell tenni

Ha a mikrovállalkozás szintjénél feljebb akarsz emelkedni, akkor le kell mondanod a szakemberről. Már egy kisebb KKV vezetése is teljes embert igényel, nem fér bele, hogy szakember éned minden igényének kielégítsed.

Kicsit később pedig eljön az a szint, amikor ismét Te leszel a növekedés gátja egészen addig, amíg nem találsz valakit, aki átveszi a menedzser szerepet tőled, hogy Te valóban csak arra koncentrálj, amiben jó vagy és komfortosan is érzed magad. Ez még arra is jó, hogy a szakemberből ismét egy kicsit többet engedj, ha még szeretnél.

Szerencsés helyzetben vannak azok a vállalkozók, aki nem egyedül alapították cégüket és az alapítók között megtalálható mind a menedzser, mind a víziónárius típus. Bár nekik is érdemes tudni a vezetői szerepekről és jellemzőikről, ellenkező esetben komoly konfliktusforrás lehet a nem megfelelően szétválasztott szerepkör megosztás.

Ha pedig egyedül vagy a cég élén, akkor sem kell aggódnod, csak tudd, hogy igazából melyik vagy Te és melyik akarsz hosszú távon maradni. Ha ez megvan, akkor már azt is tudod, hogy kit keresel magad mellé.

Mindig szkeptikusan álltam hozzá az ingyenesen elérhető céganalízisekhez. Tölts ki egy 50-100 kérdésből álló kérdőívet, aminek alapján többnyire automatikusan generálva megkapod az előre megírt sablonválaszokat.

Tudom, hogy ezek funkciója elsősorban a figyelemfelhívás, rávilágítás a fejlesztendő területekre, és a legtöbb esetben a céljuk a feliratkozók gyűjtése. Hiszen semmi sincs ingyen, általában minimális adatok megadását követően (legalább név, email cím) kapod meg a válaszokat.

Ezzel nincs is semmi baj, nálam is vannak ingyenes tartalmak, amelyek ára a feliratkozás.

Sokáig volt bennem egy belső ellenállás, hogy készítsek céganalízist, átvilágítást, auditot vagy kinek, hogy tetszik. Persze az ügyfeleimet meg kell ismernem, és ha nem is így nevezve, de átvilágítom őket, hiszen enélkül nem lehetne dolgozni.

Eddigi szolgáltatásaim három célcsoportnak szóltak.

Egyrészt van a komplex cégfejlesztés, amit 15 fő felett foglalkoztató cégeknek javaslok, ahol már nem kérdés, hogy szervezetet kell építeni, hogy továbbra is tudjanak növekedni és hatékonyan működni.

Másrészt van a Vállalkozz Okosan! tréning, mely elsősorban a tanulni, fejlődni vágyó egyéni vállalkozóknak és mikrovállalkozások vezetőinek szól.

Harmadrészt pedig létrehoztam a Vállalkozói Időhatékonyság tréninget, amellyel cégmérettől függetlenül az idejüket minél hatékonyabban felhasználni kívánó vállalkozóknak, cégvezetőknek kívánok segítséget nyújtani.

Eddig, ha egy kisebb cég vezetője megkeresett, általában a tréning felé tereltem, mivel a komplex cégfejlesztés számára még drága és felesleges is lenne, hiszen nem tart még ott a vállalkozása, hogy megérje neki belevágni.

Azonban rá kellett jönnöm, hogy a tréning mellett nekik is szükségük van személyre szabott megoldásra. Igényük van rá, hogy egy külső szakértő szem ránézzen a cégükre és rávilágítson a fejlesztendő területekre. Sőt, ne csak rávilágítson, hanem mondja meg azt is, hogy mit csináljanak, hogy jobb legyen.

Ez a szempont vezérelt a CÉGES ÁLLAPOTFELMÉRÉS szolgáltatás létrehozásában.

Kidolgoztam egy közel negyven kérdésből álló felmérést, ami egy elsődleges képet ad a vállalkozásod, a szervezeted jelenlegi helyzetéről.

Ez kiegészül még egy személyes interjúval is, mivel szinte biztosan lesznek olyan pontok, amelyeket érdemes pontosítani, árnyalni, hogy még tisztább legyen a kép.

Az állapotfelmérés után kiértékelem a kapott információkat és kidolgozom a megoldási javaslataimat, melyeket nemcsak írásban adok át, hanem egy konzultáció keretében személyesen is átbeszéljük.

Fontos, hogy ne csak javaslatokat kapj, amelyekkel lehet, hogy egyedül nem tudsz mit kezdeni, hanem tudj kérdezni, kapj segítséget ahhoz is, hogyan indulj el az úton.

Mindezt megfizethető áron, ami töredéke egy komplex szervezetfejlesztési folyamatnak.

Bízom benne, hogy a Te vállalkozásod életében is segítséget jelent majd ez a szolgáltatás a további növekedés érdekében.

Sokan lesznek úgy vállalkozók, hogy nem értenek a vállalkozáshoz. Szerencsés esetben a szülők vállalkozók, és ezen tudásukat és tapasztalatukat átadva, gyermekük már egy komoly alaptudással kezdhet saját bizniszbe.

Azonban nagyon sokan nem ilyen háttérrel és hozott tudással vágnak bele, hanem a saját bőrükön tapasztalják és tanulják meg a vállalkozói lét mikéntjét. Értenek a szakmájukhoz, abban profik, de vállalkozni egy másik dolog, azt meg kell tanulni.

Az egyik kihívás a pénzügyek terén szokott jelentkezni.

Könnyű azt mondani, hogy „Nem értek a pénzügyekhez.”, ez azonban nem fog segíteni abban, hogy alapvető hibákat ne kövessen el az ember, amelyeknek sokszor súlyos ára van.

A vállalkozói lét már csak olyan, hogy egy kicsit mindenhez érteni kell, és ez alól a pénzügyek sem kivétel.

Ebben az esetben érdemes tisztában lenni néhány alapszabállyal.

1. A vállalkozás pénze nem a Te pénzed

Az egyik hibát ott szokták sokan elkövetni, hogy összemossák a vállalkozásuk pénzét és pénzügyeit a sajátjukéval. Még akkor is külön kell kezelni, ha egyébként egy nem ÁFA körös KATA-s vállalkozó vagy és alapból nem kellene külön bankszámlát vezetni a vállalkozásodnak.

Nem egészséges összemosnod a kettőt, mert nem látod a tiszta képet.

Különítsd el minden területen a magán és a vállalkozói pénzügyeidet! Vezess külön pénzügyi nyilvántartást a bizniszedről! Lásd, hogy milyen bevételei és milyen költségei vannak ( amik a vállalkozást érintik és nem Téged mint magánszemélyt), és előbbiek valóban fedezik-e az utóbbiakat úgy, hogy még marad is, tehát rentábilis-e az, amit csinálsz.

2. A bevételeid egy része mindig a láthatatlan tulajdonostársé

Ha van 100 Ft bevételed, az nem jelenti azt, hogy 100 Ft-ot el is költhetsz. Van ugyanis egy láthatatlan tulajdonostársad, aki mindig követeli a részét az üzletből. Őt állambácsinak hívják és minden forint bevételed után tartja a markát.

A legtöbb esetben nem azonnal kell neki fizetni, ami még inkább elhitetheti veled, hogy van 100 Ft-od, de ne feledd, hogy előbb-utóbb kérni fogja a részét, és ki kell tudd fizetni.

3. Legyél tisztában a fontosabb adófizetési kötelezettségeiddel és azok határidejével!

A 2. pontból kifolyólag legyél tisztában azzal, hogy a láthatatlan tulajdonostársad mikor követeli a részét. Tudd, hogy mikor, mit és mennyit kell neki fizetni! Ne hagyatkozz arra, hogy majd a könyvelőd (ha egyáltalán van) szólni fog! Olyankor van az, hogy meglepődik a vállalkozó, hogy fizetni kell és főleg azon, hogy mennyit. Azt meg végképp nem tudja, hogy miből, mert már régen elköltötte.

4. Egy kiugróan eredményes hónap még nem garancia a jövőre nézve

Én is elkövettem azt a hibát, amikor volt egy bevétel szempontjából kiugróan eredményes hónapom, hogy azt gondoltam, onnantól már mindig így lesz. Becsüld meg azt a pénzt és képezz belőle tartalékot a nehéz időkre!

5. Csak olyan dologra vegyél fel vállalkozói hitelt, ami képes kitermelni a törlesztőrészletet

A hiteltől sokan félnek, sokan viszont úgy élnek vele, mintha nem lenne holnap. Most csak a vállalkozói hitelekről beszélve a hitel jó dolog, ha megfelelő célra költöd.

Jól jöhet akkor is, ha nincs elég tőkéd egy beruházáshoz, de akkor is, ha éppen van tőkéd, de azt inkább megtartod, és a bank pénzét költöd a sajátod helyett.

Bármelyik verzió valósul meg, egy dolgot mindig tarts szem előtt. Csak olyan célra vegyél fel hitelt, ami kitermeli a törlesztőrészletet. Tehát növeli a bevételeidet, pénzt hoz a vállalkozásnak, amiből vissza tudod fizetni a tartozásod.

6. Legyen egy jó könyvelőd!

Felkészülhetsz nagyon jól a pénzügyekből, de annyira nem fogsz tudni felkészülni, mint egy jó könyvelő. Ezen felül pedig egy dolog mindig a könyvelő oldalán fog állni, mégpedig a tapasztalat. Ő biztosan több pénzügyi helyzetet, ellenőrzést, kihívást és főleg megoldást látott már, mint Te eddig, de megkockáztatom, hogy annál is többet, mint Te valaha fogsz.

Ne rajta akarj spórolni! Jó könyvelőt találni nem mindig könnyű, de ha kicsit utánakérdezel és nem elégszel meg azzal, hogy a nagynénéd szomszédja könyvelget katásokat szabadidejében, akkor találni fogsz. Ha más nem, én tudom ajánlani a sajátomat. ?

Lehetne még összeszedni tipikus hibákat, de gondolatébresztőnek ennyi bőven elég.

Emlékszem még az egyetemen az első jogi óránk első mondatára: „A jog nem tudása nem mentesít.”

Ez igaz a pénzügyekre is. A pénzügyek nem tudása sem mentesít.

A sorozat korábbi részei itt olvashatóak.

Legutóbbi blogbejegyzésem a teljesítményértékelésről szólt és egy olyan könyv ihlette, amit még ősszel ajánlottak nekem. Ráadásul aki ajánlotta, a saját bevallása szerint heti egy üzleti könyvet olvas átlagban, ami már önmagában megsüvegelendő.

Én próbálom a havi egyet tartani, de azt sem sikerül mindig. Azonban az olvasási sebességnél és gyakoriságnál sokkal fontosabb, hogy mi rögzül az olvasottakból, illetve amit tanulok, azt a gyakorlatba tudom-e ültetni.

Ebből a könyvből tanultakat azonnal elkezdtem használni.

John Doerr – Mérd, ami számít!

Üzleti célkitűzésről, tervezésről számtalan könyvben lehet olvasni. Vannak jók, jobbak és sok esetben már idejétmúlt technikák is.

Doerr könyvében egy olyan módszert mutat be, amit sikeresen alkalmaznak világcégek és lokálisan sikeres kisebb vállalkozások is. Sikerrel bevezették és használják régóta működő vállalatok és startupok egyaránt.

A módszer, mely az Intel alapítójától Andy Grovetól származik az OKR. Objectives and Key Results, magyarul célok és kulcseredmények. Vállalatok, csapatok és egyének számára kialakított, együttműködésen alapuló, célmeghatározást szolgáló eljárás.

Segít összehangolni a csapatok működését, optimálisan kihasználni az erőforrásainkat, átláthatóvá teszi a működést, és még a legnagyobb turbulencia közepette is segít rajta tartani a szemünket a célon.

A könyvben olyan ismert cégek példáin keresztül ismerhetjük meg az OKR hatékonyságát, mint a Google, Youtube, Adobe, Intel, a Gates Alapítvány vagy az online képzés világvezető cége, a Coursera. Mellettük néhány kisebb, világszinten kevésbé ismert, valaha startupként indult vállalkozások esettanulmányait is megismerhetjük.

Persze egy célkitűzési, tervezési módszer lehet a világ legszuperebbje is, ha a megtervezetteket senki sem követi aztán nyomon, értékeli ki az eredményeket és igazítja hozzá a működést.

Szerencsére az úton tartáshoz is ad segítséget Doerr, így lesz kerek a történet.

A teljesítményértékelésnek hosszú múltja van nagyvállalati környezetben, de KKV-k szintjén is sokan használnak valamilyen teljesítményértékelő rendszert. Időnként az ügyfeleim is kérik, hogy segítsek nekik egy ilyen rendszer kialakításában.

Sok esetben ezek az értékelések valamilyen egzakt módon mérhető mutatószámokon alapszanak, amelyek látszólag objektíven mutatják ki a munkatársak teljesítményét.

Szigorúan számok alapján

Van egy célszám, pl. 10.

3 alatt elégtelen, 4-6-ig közepes, 7 felett jó, 9-től pedig már jár a bónusz is. Ez most egy nagyon bugyuta példa volt, de nagyjából ez a lényegük, mint a hagyományos oktatási rendszerben az osztályzatoknak. És mint az oktatásban, úgy a munka világában sem hatékony ez a módszer.

A Deloitte által 2015-ben publikált felmérés szerint a HR vezetők mindössze 12%-a tartotta rendkívül eredményesnek az éppen használt teljesítményértékelési rendszerüket.

Nem túl jó arány, ezért érthető, hogy a megkérdezettek 89%-a már változtatott vagy hamarosan változtat a rendszerén.

„Nem minden számít, ami megszámlálható és nem minden megszámlálható, ami számít.” – Albert Einstein

Hol a hiba?

A tisztán számok alapján történő éves/féléves/negyedéves értékelések nem hatékonyak. Ritkán adnak visszajelzést a munkatársaknak, azok is túlságosan objektívek és nem konstruktívak.

Például egyik munkatárs vért izzadva hajtotta magát, kedvezőtlenek voltak a körülmények, de így is 7-est hozott össze. A másik munkatárs a kedvező/szerencsés körülményeknek köszönhetően, mindenféle plusz erőkifejtés nélkül ért el 9-est. Ő kap bónuszt, az elsőt meg csak vállon veregetjük vagy azt sem? Ha csak a számokat nézzük, akkor ez lesz, pedig ennél sokkal árnyaltabb a helyzet.

Ráadásul a vezetőket túlságosan megterhelik az ilyen időszakos értékelések, a munkatársak pedig nem kapnak érdemi visszajelzést a munkájukról vagy ha igen, az is már sok esetben késő az eredmények szempontjából.

Egy sokkal hatékonyabb módszer

A hagyományos teljesítményértékeléseknél sokkal hatékonyabb az úgynevezett párbeszéd, visszajelzés, elismerés módszer. (Angolul conversation, feedback, recognition vagyis CFR). Erről bővebben John Doerr – Mérd, ami számít! című könyvében lehet olvasni, amiről hamarosan ajánlót is fogok készíteni.

Fontos, hogy az időszakos értékelések mellett (mert azért azokra is szükség lehet) folyamatos és nyílt párbeszéd legyen a vezető és beosztott között, valamint a munkatársak között is.

Adjanak egymásnak visszajelzéseket a munkájukról. Ne csak a vezető a beosztottjának, hanem fordítva is. Kinek milyen kihívásai, elakadásai vannak, és ebben a másik fél hogyan tudna neki segíteni.

A vezetőnek milyen céljai vannak, és ezekben hogyan tudja a beosztott támogatni. A beosztottnak milyen céljai, akár karriercéljai vannak, és ezt hogyan tudja ennél a cégnél megvalósítani.

Az elismerés egy rendkívül fontos emberi szükséglet. Gondoljunk csak bele, hány felnőtt nyilatkozta már, hogy csak azért hajtotta magát egész életében, hogy a szülei vagy más, számára fontos ember(ek) elismerését elnyerje, és a legnagyobb keserűsége volt, ha nem kapta meg azt.

Szintén egy Deloitte tanulmány állapította meg, hogy az elismerést kiemelten alkalmazó munkahelyeken 31 százalékkal alacsonyabb a fluktuáció, mint máshol.

Hatalmas ereje van az elismerésnek. Használjuk.

Legyen rendszeres fóruma az elismerésnek és keretei.

A munkatársak egymást is ismerjék el.

Legyenek a vállalat céljaihoz köthető elismerések, de ne csak azok.

A párbeszéd, visszajelzés, elismerés hármas következetes alkalmazása elégedettebb munkavállalókat, alacsonyabb fluktuációt és jobb eredményeket hoz.